A tegnapi nap folyaman ugy tunik sikerult megtalalni az idealis lakast. Egy gyonyoru uj lakoparkban van, amit meg gyakorlatilag be sem fejeztek. Ehhez kepest az arat sikerult eleg jol leszoritani, bar vegleges megallopdas nincs, mert a tulaj minding kitalal valami ujat. A dolgot az neheziti, hogy az itteni szokasok szetrint 2 ingatlanugynokot is be kell vonni a buliba, az egyik a vevot, a masik az eladot hivatott kepviselni, de persze mindketto csak sajat magat kepviseli (elvileg az o jutalekuk a berleti dij fele). Persze jo magyar szokas szerint az elso adando alkalommal, amikor magunkra maradtunk az ugynokokkel csunyan korrumpaltuk oket (2 kis 23 eves csajrol van szo, akiket Andris szerint az europai, Julie es szerintem McKinseys stilus teljesen a foldbe dongolt). Eloszor is lealkudtuk az o dijukat azzal, hogy nem szukseges a ceguk tudjon az uzletrol, igy tobb jut nekik, masreszt azt mondtuk, h mindennek amit a berleti dijbol alkusznak (az alatt amit mi mar alkudtunk) 3.5x-ose az ovek up-front (persze tobbet nem tudtak vegulis alkudni, de legalabb megprobaltak es az o dijukat viszont lenyomtuk :-). Ennek ellenere sajnos teljesen alkalmatlanok es mivel a tulajjal nem tudunk kozvetlenul, csak rajtuk keresztul beszelni, nehezen haladnak a dolgok.
Este megunneplendo a napi sikereket elmentunk Chinatownba, ahol egy full original B kategorias kajapiacon ettunk (lasd kep) igazi helyi finomsagokat. Eloszor kicsit kilogtunk a sorbol (meg Havas Andris a maga 170 centijevel is kimagaslik a tomegbol, Julirol meg rolam nem is beszelve (a metron le kell hajtsam a fejem kiszallasnal), de aztan hamar beilleszkedtunk, miutan bevallaltuk a hallevest palcikaval es 2 talka chilivel. Kozben megnezhettuk, hogyan issza magat ontudatlanra egy arc 2 sorrel.
Reggel meg sajnaltuk, hogy el kellett hagyjuk a jo kis badogtetos hostelunket, mert a lakasba meg ne tudtunk bekoltozni, miutan (ha minden jol megy) a szerzodest csak holnap irjuk ala, de estere minden haragunk elparolgott, mert megismerhettuk Singapore minden
Lefekves elott kisebb korsetat tettunk a pakisztani-indiai nepek altal lakott hangulatos varosreszben, ahol az altalanos szingapuri fegyelem kisse lazabban ertelmezett pl. mindenki az utcan setal az autok koztott, mert a jardat a kajaldak es arusok kirakott asztalai foglaljak el (lasd utca). Egy mar jo hangulatban levo C kategorias utcai arusnal elfogyasztottunk nehany fust- es szemetszaggal fuszerezett sulthusos palcikat mikozben kellemesen elbeszelgettunk vele es a spanjaval a szingapuri-kinai-magyar relaciokrol (kesobb az egyik chef is becsatlakozott es bar vele csak kinaiul tudunk beszelni a vegen o razta a leginkabb a kezunket :-).
Most a konyhaban irjuk a leveleket (relaxacios haterzenekent hallgatjuk a plafonbol szurodo patkanynyoszorgest – Andris aranyosan azzal nyugtatja maga, h csak egy kutya :-), mert a szobaban nem ferunk el a sok csomagtol (lasd Juli es a Motyok a grandiosso elocsarnokban c. csendeletunket), amiket az IKEAbol mikulaszsakban (lasd Zmikulas, hatterben a karacsonyi diszites) hazacipelt motyok is teteznek. A lakasunk ugyanis nem berendezett ezert kenytelenek voltunk nehany dolgot beszerezni (gondolhatjatok, hogy csak a legminimalisabbakat vettuk meg). Aztan kiderult, hogy a home delivery csak hetfon tud jonni (ezt is szerdarol alkudtuk le) ugyhogy nehany dolgot, ami az alap csovezeshez kell kenytelenek voltunk elhozni egy nagy zsakban. Holnap tehat bekoltozunk a full luxus lakasunkba, ahol a frissen rakott marvanyon fogunk aludni a kis IKEAs polieszter pokrocunkkal, de orulhetunk ha viz es aram
Tovabbi erdekessegekert es kepekert, az en torteneteim hitelessegenek alaasasara, vagy csak szimplan egy masik nezopontert ajanlom meg:
- havaspress.blogspot.com
- web.me.com/jjulcsa
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése