2011. június 19., vasárnap

TLE-LAO-MM

Az ENSZ altal publikalt Emberi Fejlodes Indexe (Human Development Index), ami a vilag orszagainak osszehasonlitasat teszi lehetove a varhato elettartam, az irastudas, az oktatas es az eletszinvonal alapjan, az altalanos jolet elfogadott mertekegysege. Kelet-Timor, Laosz, es Burma azsiaban a top 11-be tartoznak…hatulrol. Az osszesitett rangsorban olyan orszagok mint Tadzsikisztan vagy Uzbegisztan toronymagasan verik az elobbieket. Nehez az itteni emberek eleterol ugy beszelni, hogy az europai fuleknek is mondjon valamit, mert a szegenysegi skalanak szamunkra ismeretlen dimenzioit kell megprobalni elkepzelni. Ha hasonlattal kene elni az altalunk ismert vilagbol, Albaniat lehetne peldanak hozni, de a valosagtol ez is rettenetesen messze all, hiszen a vilagrangsorban 64. Albania kozel 1.5x fejlettebbnek szamit a fentieknel (Kelet-Timor: 120, Laosz: 122, Burma: 132). Csak az erdekesseg kedveert, Szingapur 27. a listaban, Magyarorszag 36., magunk moge utasitva pl. Portugaliat (40). A sor elen, Norvegia es Ausztralia allnak.


Timor-Leste
Kelet-Timor a vilag vege. A szo szoros ertelmeben: az evente ideerkezo latogatok szama nem haladj meg a 2000-et (ketto ezer!). A 1 millios lakossagu egykori Portugal gyarmat elhuzodo haboruskodas utan 2002-ben valt fuggetlenne Indoneziatol. Azota ENSZ fennhatosag alatt all, aminek eredmenyekeppen kettos gazdasag alakult ki: az itt allomasozo bekefenntartok szamara, magas arakkal (es kozepes szolgaltatasi szinttel) es a helyieknek, vegtelen alacsony szinvonalon es nyomott arakkal. Az ut poraban arulo arusoknal a legalapvetob elelmiszereket lehet beszerezni: halat a halaszoktol es zoldseget, gyumolcsot a falurol bejovo foldmuvesektol.



A katonak magas fallal es szogesdrottal elzart telepeken elnek es hatalmas dzsipjeikkel furikaznak az orszagban. Szamukra ez a tuti misszio, hiszen a kockazat kicsi, a tenger pedig gyonyoru. A helyiek szerint az itteni ENSZ vezetes olykor enged kisebb lazongasokat az orszag elzart teruletein, hogy az ittletuk fontossagat igazolja a kozpont fele es igy tovabb maradhassanak. 


Az egy fore juto GDP USD ~2500 (kevesebb mint a magyar 1/7-e). Ennek jelentos resze olajbevetelekbol szarmazik. Az orszagnak ugyanis mintegy 15 evre elgendo olajtartalekai vannak a Timor tengeren, ezen kivul nagyobb gazkeszletekkel is bir. Termeszetesen a kitermelest kulfodli cegek vegzik, igy az iparag munkahelyeket nem teremt es a gazdasag fejlodesere semmilyen hatassal nincs. Olyannyira, hogy a bevetelek folott nem is a timori kormany diszponal, hanem egy nemzetkozi troszt (Svajc, US…), mondvan, hogy a kormany csak eltekozolna a penzt. Ennek koszonhetoen viszont semi nem halad elore. A lakossag java mezogazdasagbol el, es altalaban nem ert semmihez, hiszen nincs ipari termeles, ahol szaktudast lehetne szerezni. 


Diliben, a fovarosban gondot jelent a nagyszamu videkrol betelepulo. Nincs 24 oras aramszolgaltatas es csatornazas se. Az utak allapota kerdesesse teszi, hogy egyaltalan erdemes-e utakrol beszelni. Azon hogy a fel utat elmosta az eso mar nem lepodunk meg...


...de egy alkalommal az egesz ut felbeszakadt: ahogy a kepen latszik, az emberek a vallukon hordtak at a folyon a rakomanyt, hogy a tuloldalon masik teherautokra rakjak at. 


A fovaroson kivul pedig meg ennyi sincs. Az utmenti falvakban sotetedes utan pislakolo olajlampakkal vilagitanak es az autosnak nagyon kell vigyazni, hogy a sotetben nehogy elusson valamit, ugyanis a falu egesz elete az uton zajlik, hiszen ez az egyetlen viszonylag stabil felulet. A tomegkozlekedest nehany hadviselt busz es teherauto (a platon utazva) oldja meg, de egy rovidebb tav megtetele is egesz napos elfoglaltsag lehet.


Dobbenetes, hogy egy ilyen gazdasagi helyzetben mennyire beszukul az emberek vilaga. Egy nap, amikor a sziget keleti szelen az utunk a tengerben ert veget, egy halaszkolonian azt kerdeztek tolunk, hogy Los Palosbol valok vagyunk-e (Los Palos a legkozelebbi nagyobb telepules)….3 hofeher arc egy dzsippel…de el sem tudtak kepzelni, hogy honnan mashonnan johettunk volna…mar a sajat fovarosuk is belathatatlan messzesegben volt, ami mondjuk nem csoda, tekintve, hogy az utakon kocsival 100km/nap a realis atlagsebesseg, de a lakossag javareszenek jo ha egy robogora futja. 

 
Ennek ellenere 1 hetes ittletunk alatt bejartuk az egesz orszagot (mindossze 15e nkm) hegyestol, volgyestol, tengerestol.
 
Mindez nem lett volna lehetseges a megbizhato teljesitmenyt nyujto Toyota Landcruiserunk nelkul (szerelem elso latasra). Osszesen 5x kellett a 4kereket bekapcsolni, de mindenhonnan kihozott minket. 


 Osszesegeben az a velemenyem, hogy Kelet-Timorba akkor menjen az ember, ha mar mindent latott azsiaban. Egy dolog azonban van, amit mashol valoszinuleg mar nem talalhat meg az utazo: teljesen elhagyatott, csodalatos melegvizu tengerpartok…a kepek magukert beszelnek



Lao
Laos 3 kiralysag egyesitesevel jott letre. Miutan a kinai hordak betoreseinek onalloan ellenallni nem tudo Luang Prabangi uralkodo a franciak vedelmet kerte, 1893-tol a terulet 2 masik kiralysaggal egyutt Francia Indokina protektoratusanak resze lett. A franciak a teruletet kiralysagkent uzemeltettek egeszen 1975-ig, amikor a kommunistak vettek at a hatalmat es a jovilagnak kinos hirtelenseggel vegeszakadt: a kiralyi csaladot kivegeztek, az orszag teruleten vietnami csapatok allomasoztak es a vilag tobbi resze megszakitotta Laosszal a kapcsolatot (aminek gyors elszegenyedes lett az eredmenye). Kulonosen Amerikanak szurta a szemet, hogy az itteni kommunistak a vietnami elvtarsaikat tamogatjak, ezert 1964 es 73 kozott atlag 8 percenkent bombazta az orszagot a nap 24 orajaban. A ledobott 260 millio bomba (tobb, mint amennyit az egesz 2. vilaghaboruban hasznaltak) 1/3-a nem robbant fel, a mai napig sulyos baleseteket okozva. Ezekben az idokben szuletett a tobb filmben felelevenitett levagott fulek legendaja is. A tradiciot egy CIA ugynok honositotta meg, aki az itteni ellenallast szervezte es a hatekony tevekenykedesenek bizonyitekakent a jelentesekhez csatolta a kivegzett komcsi spanok levagott fulet is. /A kepen, aki nem tudna, a haz labai bombahuvelybol keszultek/

Szegenysege ellenere a turizmus gepzete Laosban precizen mukodik. A megfelelo helyeken taxisok, tuk-tukosok, utazasi irodak es buszok hada varja a turistakat. /A kepen peldaul egy ugynok eppen fuvart szervez nekunk egy hordozhato vezetekes telefonrol, a robogoja nyergebol egy random utcasarkon :-)/

A fovaros, Vientiane, feledheto. Talan a legerdekesebb latvanyossag a diadaliv, igaz kevesbe a szepsege, inkabb a tortenete miatt: az USA a haboru utan a sok bombazasert karpotlasul tobb tonna cementet adomanyozott az orszagnak, hogy a repuloteret ujja tudjak epiteni...de a laosziak ehelyett inkabb egy diadalivet huztak fel belole :-). A masik erdekesseg a fovaroson kivul talahato nyugalmas Buddha park.


Ugyanakkor, 2 kisebb varosban igazi turistaparadicsomot hoztak letre; mindegyik egy niche piacra fokuszal. Termeszeti adottsagait kihasznalva Vang Vieng egy nyuzsgo, fiatalos buihelye valt. A varosban egymast erik a vendeglok es a boltok. Minden a turistakert es a turistaknak van, beleertve a korhazat, ami valoszinuleg az orszagban a legmodernebb es mereteiben a helyi lakossag szuksegleteit messze meghaladja. A kup alaku, dzsungellel boritott hegyek kozul kibujo Nam Song folyo keresztbe szeli a varost, tokeletes jatszoteret kinalva az ide sereglo nyugati fiatalok hadainak.

A folyon kenuval vagy gumibelson lecsorgo lanyokat es sracokat a parton egymast ero kocsmak varjak zenevel, jatekokkal, alkohollal es drogok szines palettajaval (a drogokat egyebkent teljesen nyilvanosan kinaljak, szinte minden vendeglo etlapjan talalhato valami "happy", az alabbi kepen pedig ott mosolyog a gomba :-)


Luang Prabang, az egykori kiralyi fovaros, csodalatos, chilles hely az elobbieknel valamivel idosebb turistaknak. Teglaval kirakott jardaival, gyonyoruan felujitott colonial stilusu hazaival szepsegeben, igenyessegeben barmelyik francia nyaralovarossal felveheti a versenyt.

Az arak pedig meglepoen alacsonyak, nem csak a szolgaltatas szinvonalahoz kepest de abszolut ertelemben is. A nappal forgalmas foucat estere lezarjak, es az emberektol nyuzsgo nightmarkette valtozik, ahol a helyi kezmuvesipar remekei mind megtalalhatok.
Mivel ez egyben az orszag vallasi kozpontja is, minden sarkon van egy templom vagy egy papnevelde, de ezek kellemesen elvegyulnek a tobbi epulet kozott, igy tobb nap utan sem csomorlik meg az ember toluk.

Mint a legtobb helyen, a szerzetesek itt is a vallasos lakossag eteladomanyaibol elnek, amit minden reggel egy kormenet soran gyujtenek be kis etkezo edenyeikbe.

A Mekong itt szeles es lusta, lapos dzsunkakkal jol hajozhato. Egy kellemes delutani tura elhajozni a kozeli vizesesek vagy erdei templomok valamelyikehez.

A parton arnyas vendeglok kinalnak frissito italokat a faradt utazoknak (vagy eppen sult galambot, kinek-kinek izlese szerint :-).

Sajnos lehet, hogy ez rovidesen mind megvaltozik, mert a szegenyseg lekuzdesenek egisze alatt a Mekong melleti orszagok nemzeti kormanyai mindenhol jelentos gatepiteseket terveznek (egyedul Kinaban 12 van tervben), amik a folyobol elo tobb szazezer ember eletere jelentos hatranyos hatassal lehetnek, nem is beszelve a kornyezetre es az allatvilagra gyakorolt hatasrol.


Burma (Myanmar)
Myanmar olyan, mint ahol megallt az ido. Mar a repteren feltunik, hogy az oda utazok nem az atlagos vegyes kozonseg. Nagyon keves a truista, a repulok java a hazatero vendegmunkas. Hatalmas csomagokkal tartanak haza (oruletes penzeket fizethetnek a tulsulyert) es olyan targyakat visznek, amiket egy normalis orszagba nem vinnel, plane nem repulon. Ilyen pl. a plazma TV, de a kulonfele csomagolt etelek sem ritkak. Ugyanakkor vigyazni kell, mert ha taviranyitos jatekkal probalkozna valaki, azert bizony borton jar.

A gepkocsiparkon es az epuleteken latszik a legjobban a katonai hunta hatalomra kerulese ota tarto embargo hatasa. Az autok jobb- es bal-kormanyosak vegyesen (amit eppen sikerult szurke importtal behozni), de egysegesen megrekedtek a 80-as evek szintjen es a muszaki allapotuk enyhen szolva kifogasolhato. Az epuletek ugy allnak ahogy az angolok hagytak oket (a kormanyzati epuletek leszamitva termeszetesen), jelentos reszuk veszelyesnek van nyilvanitva, de az emberek nincs hova elkoltozzenek. 24-oras aram Yangonban sincs, az utcan folyik a szemet. A gazdasagi novekedes az egyik leglassabb a regioban (Magyaroroszagot is alulmulo 2.9%), es az egeszsegugyi ellato rendszer a WHO szerint a vilagon itt a legrosszabb. Az emberi jogok itt annyit sem ernek, mint a papir amire nyomjak oket (paradox, hogy szinte minden utcai konyvarusnal megtalalhato az ENSZ vonatkozo kiadvanya). Az emberkereskedelem es a gyerekmunka haztaji fogalmak. A szolasszabadsag nem ismert kifejezes. Az egyetlen dolog, ami jol mukodik az a belfoldi legikozlekedes. Tobb (reszben)magan repulotarsasag kinal utakat a turistaknak nyomott aron, a helyieknek meg potom penzert.

Cserebe az emberek rettenetesen kedvesek. Megkockaztatom, hogy, kedvesebbek, mint barhol ahol eddig jartunk (bar ezt nehez kijelenteni, mert az azsiaiak altalaban nagyon alazatosak es udvariasak). Ennek ket oka lehet, az egyik, hogy jobbara budhistak, masreszt a turistak itt meg kuriozumnak szamitanak, igy a helyiek meg orulnek nekik es nem csak a lehuznivalo penzeszsakot latjak bennunk. Ennek koszonhetoen nagyon jokat beszelgettunk boltosokkal, taxisoforokkel, vagy eppen az utrcan megelhetest kereso gyerekekkel. Az arusok peldaul odaig mennek, hogy ok gyozkodnek minket, hogy alkudjunk batran, holott az arak mar igy is nevetsegesen alacsonyak :-)

Az orszag termeszeti kincsekben es nyersanyagokban gazdag. Az orszag hegyes, jadeban es faban gazdag eszaki reszet hadurak tartjak hatalmuk alatt – legnagyobb fonoknek allitolag 7000-es maganhadserege van. A burmai hadsereg a region legerosebbjnek szamit, de egyelore nem tudtak fogast talalni a gerillaharcban jartas, kornyeket jol ismero lazadokon. Myanmar a regio legnagyobb opiumtermeloje is. Az anyag java reszet Thaifoldon ertekesitik.

A zold hegyek, az azur tenger es a csillogo tavak idilli hatteret nyujtanak a szegenyseghez. A legalis banyaszat es az olajkitermels is csak egy szuk reteget gazdagit. Az emberek 70%-a a mezogazdasagban dolgozik. Kozepkori modszerekkel muvelik a foldeket, vagy halasznak – egy darab faronkbol kifaragott ladikjaik szelen fel labon egyesulyoznak, mig a masik labukkal eveznek, hogy a kezuk szabad legyen a halo kezelesehez.

Ez azonban meg mindig a jobb megelhetesi modok koze tartozik pl. a hosszunyaku nok eletehez kepest. A szegenyebb hegyi falvakbol szarmazo noknek minimalis, elettani szuksegleteiket kielegito megelhetest jelent, ha gyuruk segitsegevel a nyakukat zsirafkent megnyujtjak es magukat a turistakkal fenykepeztetik. Sokszor ezeket a noket a hataron atcsempeszve Thaifoldon kvazi rabszolgakent tartjak es cirukszi allatkent mutogatjak.

Az egyik legerdekesebb resz az orszagban Bagan, ahol valamilyen erthetetlen okbol (mindenkitol kerdeztuk, de nem sikerult a megfejtesre ratalalni), egymast erik a sztupak es templomok. Annyi budha szobor van, hogy azota is rosszul vagyok, ha ragondolok. A 76-os nagy foldrengesben, az epitmenyek tobb mint fele elpusztult, de igy is tobb mint 2600! latogathato egy nehany negyzetkilometeres teruleten.

A fovarosban talalhato a masik latvanyossag, a lelegzetelallito Shwedagon Paya. A 2500 eves arany sztupaban allitolag Buddha hajtincset orzik. Ez a burmai buddhistak legszentebb helye. Joggal vilaghiru…

Osszessegeben, Burmaba akkor javallott menni, ha az ember mar kello magabzitossagot szerzett azsiai utazasokban, vagy ahogy a legtobben csinaljak, igenybe lehet venni idegenvezeto szolgaltatasait, aki mindenhova elkiser, intez es magyaraz, csak dollar legyen (szep, hibatlan, frissen nyomott, mert mast nem fogadnak el). Mindazonaltal erdemes az eletben legalabb egyszer ide is elmenni, mert a termeszet szepsege es az emberek kedvessege boseggel karpotol barminemu nehezsegert.

2011. április 10., vasárnap

Szmog-SultKutya-Kormoran


Kina, szurke, poros utcaival, mogorvan, kabatjukba burkolozo munkasembereivel, allandoan kodos/szmogos idojarasaval, folyamatos epitkezeseivel es fustolo gyaraival lenginkabb egy munkataborra emlekeztet. A villamtempoju fejlodes ranyomta belyeget a kornyezetre es az emberekre egyarant.


Az osi monda szerint Guilin a legszebb videk a fenyesseges nap alatt, egy valosagos foldi paradicsom. Ha az ember a kis alapteruletu, meredeken felfele toro kupos sziklakat es a koztuk kanyargo folyot vagy a hegyvideki rizsfoldeket nezi, meg egyet is erthet ezzel az allitassal. 


Csakhogy a hegyeket az allando szmogtol alig lehet latni, a folyo vize barna a beleengedett ipari es lakossagi szennytol es a sziklak oldalaban durva, nyilt sebkent ektelenkednek a kobanyak, ahonnan epitkezesek vegelathatatlan sorahoz szallitjak a kovet. A varosok viruskent terjeszkedo betonbarakjai szo szerint megeszik a termeszeti kornyezetet. 


Mindezzel egyutt, a videki es varosi lakossag eletkorulmenyei kozott jelentos a kulonbseg. Mig falun a folyoban mosnak es az epuletek minimalis muszaki felszereltseggel rendelkeznek, a varosokban - a levego minoseget kimelendo - szeleskorben elterjedt az elektromos robogo. 


Eppen ezert a varosi lakossag egy jo resze elso generacios betelepulo. A videki egyetemek ontjak magukbol a nagy almoktol es tettvagytol futott fiatalokat, de a varosok csak nehezen tudjak felszivni oket. Sokan kis lakasokban vagy tomegszallasokon huzzak meg magukat, egy szobaban tobbedmagukkal es instant nudlet arulnak a megelhetesert. Masok az utcan kotnek ki vagy ha valamilyen modon tudnak, kulfoldre szoknek, gyakran akaratlanul gatlastalan emberkereskedok kezer jatszva magukat, akik aztan nyugaton gyarakban, vagy kuplerajokban dogoztatjak oket, rabszolgasaggal egyenerteku korulmenyek kozott. Ahogy Andris mondta, Magyarorszagon az elmult 20 evben nem halt meg kinai :-) – de persze Magyaroroszag meg a jobb helyek kozott van, ahova mehetnek. A kufoldre tavozast egyebkent igyekeznek korlatozni a hatosagok. Olyannyira komoly az utlevel ellenorzes, hogy egy rovidebb idore engem is leultettek a hataron (kifele menet), mert nem tetszett nekik az ideiglenes utlevelem (az original mar betelt :-)…valoszinuleg arra gondolhattak, hogy egy szuper-firnyakos kinai emigrans vagyok, aki megnovesztette magat 20+ centivel, atoperaltatta az arcat es magyarul is megtanult, csak hogy lephessen...hiaba, vannak akik ennyire ketsegbeesettek :-)


Az egy-gyermekes politika eredmenyekeppen nehany videki regioban 100 fiura 46 lany jut (a lany nem annyira hasznos, inkabb elvetetik), de az orszagos atlag is 115:100. Egyes elemzesek szerint a munkakepes koru lakossag aranya 2015-ben fog tetozni, majd csokken. Ennek eredmenyekent, Kina lesz az elso olyan orszag amely ugy oregszik meg, hogy nem gazdagodott meg. Ugyanakkor az ipari termeles es a mezogazdasag tovabbra is nehezen tud lepest tartani a belso fogyasztas robbanasszeru novekedesevel. A vilag legnagyobb mutragya-termelojekent Peking a csucson 300+%=os export-vamot kellett kivessen, hogy biztositani tudja a hazai ellatas biztonsagat. Boseges szenkeszleteire alapozva az orszag naponta atlagosan 3 uj fustokado szeneromuvet allit uzembe. Az ipari teruleteken olyan fokra hagott a kornyezetszennyezes, hogy a fiatalok kozul akik tehetik elmenekulnek. Guilinben amig ott voltunk, egyszer sem lattuk a napot, de egyik idegenvezetonk kifejezetten azt mondta, hogy azert koltozott ide, mert itt jo a levego...gondolhatjatok mi lehet mashol. /Ha eddig ugy gondoltatok, hogy paras a fenykepezogep lencseje, ezert homalyosak a kepek, akkor most mondom, hogy az szmog/ 


A jelentos belso piac ugyanakkor lehetoseget is jelent az elelmes vallalkozok szamara. Gyakorlatilag minden nyugati marka utanzata megtalalhato a boltokban. Minden szegyenerzet nelkul forgalmazzak pl. a 100%-ban azonos termeket 2 eltero markaval, egyazon polcon. A minoseg persze kerdeses. Nem feltetlenul azert, mert eleve at akarjak verni a vasarlot, hanem mert a minoseg iranti igeny (legyen az termek- vagy elet-minoseg) nem alakult meg ki. 


Ezt mi sem szemlelteti jobban, mint a kinaiak merhetetlen igenytelesege az etelukkel szemben. A diszno belsosegtol a szaritott csirken keresztul a radioaktiv halon at a patkanyig es szoros kutyaig mindent megesznek, szo szerint szorostul, borostul, csontostol. 


Igaz, ami igaz, nekem pont nincs jogom a kinaiak etkezesi kulturajat kritizalni. Amit lehetett (Andris nem engedte, hogy patkanyt egyek) en is megkostoltam: inyenceknek szolo szekcionkban ma feat folyami uran-hal hurkapalcan es hazi kedvencunk Burkus, wokban….


Vegul csak a VP kedveert egy erdekes halaszati modszerrol is erdemes emlitest tenni. A kormoranos halaszatnak ipari jelentosege mar nincs, de videken egy csaladnak megelhetest tud biztositani. A csaladfo, kis fioka koratol kezdve neveli a kormoranjat, igy halasz es madar kozott tokeletes az osszhang. Ejszakankent aztan a gazda zsineggel elkoti a kormoran nyakat, hogy az a fogott halat ne tudja lenyelni. Keskeny bambusztutajan 3-4 madarral kievez a folyora, a kormoranok pedig a vizbe ugralva sorban hozzak fel a kifogott halakat. Minden 7. a madarake, a tobbit a halasz egy kosarba oklendezteti veluk.