2010. szeptember 1., szerda

Suli-Ugynokok-Helytortenet

A suli gyonyoru, fantasztikusan fel van szerelve IT eszkozokkel, konyvekkel es mindennel mi szem szajnak ingere. A kantinban pl. kb 5 nemzet kajai kozul lehet valasztani es nem sokkal dragabb, mintha kinn ennenk valamelyik utcai arusnal. Nagyjabol az elso (orientacios) het felenel jarunk es eddig nem tortent semmi erdemleges, leginkabb csak a szokasos ismerkedos esemenyek (50x megbeszelni, hogy ki vagy, honnan jottel es milyen szornyen nehez lakast talalni :-) ill. egy nemet vizsga volt – remelem sikerul mert, ha nem vegig kell jarni nemet orakra, ami raadasul penzbe kerul mert egy kulsos nyelviskola csinalja. Az emberek tobbnyire jo arcok. Rengeteg mernok van, akik tanacsadok akarnak lenni, sok a bankar, akik szinten tanacsadok akarnak lenni es van jopar tanacsado, akik guess what, tanacsadok akarnak lenni :-), de valojaban ez az emberek kisebbik resze, mert a tobbseg nem tudja, hogy most mi es foleg, h mi akar lenni. Ezert van a career services, verprofi csapata, akik ~10en csak azon ugykodnek, hogy ennek a rengeteg embernek megtalaljak az alommelot. Ezeket az arcokat latva kezdem azt gondolni, hogy lehet hogy megis megeri a penzet a suli. Az utemezes hihetetlen feszitett. Az elso career conseling mar jovo heten lesz es gyakorlatilag meg meg sem szaradt a nyomtatofestek a sulis jelentkezesi CV-nken, maris elkezdhetunk rajta dolgozni, hogy a cegeknek erdekes legyen.

Mint korabban emlitettem, mar nehany napja bekoltozunk a kongo ures lakasunkba (ami egyebkent ugy nez ki mint egy cella egy urbazis 7 emeleten – a 24 bol) es par napig a foldon aludtunk, de mostanra szep fokozatosan benepesul a ter. Az IKEA kiszallitotta a matracokat, ami jelentos pozitiv hatassal volt a konfort erzetunkre, megjottek a konyhai berendezesek es internetet is beszereztunk, ugyhogy a melegvizet leszamitva majdnem teljes a kep (a melegviz egyebkent nem olyan fontos, mint gondolna az ember, foleg ha kinn alapbol minding 35 fok van :-).

A sok lakassal kapcsolatos ugyintezes kozben szepen osszebaratkoztunk az ugynokeinkkel (lasd kep) es egyik este elvittek minket kajalni, ahol ezuttal meg melyebbre merulhettunk a helyi konyha melysegeibe (a diszno-belsoseg leves volt az egyetlen amit be tudtunk azonositani).

Egyebkent a helyiek imadnak enni es a kajarol beszelni, igy a kiulos helyek mindig fullon vannak (leginkabb helyi lakosokkal, de idonkent egy-egy gekko is felbukkan – lasd kep, csak Bigyo kedveert).

Ezeket a kis dogoket leszamitva viszont az egesz varos fanatasztikusan rendezett. Sokkal europaibb, mint sok EU orszag. Elkepeszto, hogy micsoda fejlodest ertek el kb. 50 ev alatt - 1959 ben lettek fuggetlenek, es akkor meg nem volt se infrastruktura se ipar. Mostanra ott tartanak, hogy a vilag legnagyobb kikotojet uzemeltetik (lasd kep egyebkent a hazunk tetejerol), a tengertol foglalnak teruletet az olajfinomitojuknak es kiserleti telepeken vertikalis kerteket hoznak letre novenytermesztesre (keves a hely) es mindezt ugy, hogy semmifele termeszeti kinccsel nem rendelkezik a sziget, meg a vizet is a malajoktol importaljak csovon. Ennek a hihetetlen fejlodesnek es rendnek az ara persze a szoftos diktatura, ami egyebkent a helyiket ugy tunik nem zavarja, mert latjak az eredmenyet. ~80%-ban kinai a lakossag, a hivatalos nyelv megis a malaj. Persze az angolt vagy inkabb szinglisht mindenki beszeli (de kevesen ertik meg – foleg a kulfoldiek :-). Szokasokban, viselkedesben rengeteg kulonbseg van a szamunkra megszokotthoz kepest, amelyeknek jelentos reszet soha nem fogjuk megismerni, annak ellenere, hogy szamos kozuluk jelentosen befolyasolja a mindennapjainkat is, pl. amit mar sajat borunkon is megtapasztaltunk, hogy a helyiek csak ritkan mondanak nemet (meg akkor sem igazan ha nem ertenek egyet). Igy jobban jar a magunkfajta ha nem tesz fel eldontendo kerdest, plane ha varhatoan nem a valasz.